Szaloncukor!

 Gondolom mindenki szereti a csillogó papírba bújtatott csokibevonós masszát, vagyis a szaloncukrot! Elengedhetetlen része az ünnepnek! De honnan is ered a szaloncukor? Mi is valójában? Erre kerestem válaszokat!



Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok.


A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető.

Pedig a fondantcukor – túltelített oldatból kikristályosított cukormassza -, amely minden szaloncukor őse és alapja, Franciaországból származik. Első említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerű csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett édességkészítők kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel ízesített fondant-szerű cukorka, de legfőképpen a sörbet, a fondanthoz hasonló, higított cukormassza, esetleg gyümölcsökkel dúsítva, hidegen szervírozva: amit ma vizes fagylaltként ismerünk.

Mégis, ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukorművesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A XIX. század első felében már ismerték és készítették a fondant alapú cukorkákat, például a Wikus-féle üzemben – tudtuk meg Borsódy Mihály szakértőtől.

Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat. Az azonban tudható, hogy a fát díszítő szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben.s A század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, szabad tűzön, lábasokban főzték a fondant-t. Hűtötték, majd újból felmelegítették, ízesítették, formába öntötték, csomagolták. Az első fondant-t készítő gépeket a híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX. század végén.

Aztán fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét (gépi táblázás, öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban őrizték meg a kézi munkát. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Mostanság különböző édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét.



Készíthetünk mi is otthon szaloncukrot, ami nem csak a pénztárcánkat kíméli meg, de kiváló családi program is lehet!



Hozzávalók:

1/2 kg cukor,

2 kanál víz

2 kanál szörp (eper, málna… vagy erős feketekávé, de tehetünk bele különböző aromákat,kakaóport vagy akár marcipánt is!)



Elkészítés:

A cukrot a 2 kanál vízzel megöntözzük és főni tesszük. Mikor már olyan sűrűre főtt, hogy cukrosodik, hozzáöntünk két kanál szörpöt ( aszerint milyen ízesitést akarunk)Még 8 percig főzzük, akkor kiöntjük porcelán edénybe és keverjük, amíg kihül. Vizes kézzel négyszögeket, golyócskékat formálunk, lapos porcelán tálra rakjuk ki és ha megszáradt selyempapírba csomagoljuk.



Tanácsok:

Ha kinyújtod 1,5 cm vastagságura, éles vizes késsel a kívánt formára vághatod.



 



 





Érdemes kipróbálni még a nagy nap előtt, hogy addigra már tökéletesen sikerüljön!

Tovább a blogra »